Az India Arany Háromszög körutazás harmadik állomásaként Agrát ismerhetjük meg jobban.
Agra mindössze 250 km-re fekszik a fővárostól, Delhitől. A város múltjának mogul hódítás előtti története homályba vész. Valójában Babar tekinthető a város alapítójának, de igazán naggyá Akbar tette. Fénykorát Akbar, Jehangir és Shah Jahan uralkodása alatt élte: mindhárman nagy támogatói voltak a kultúrának és a művészeteknek, kedvelték a pompát.
Agra két leghíresebb látványossága a taj Mahal és az agrai Erőd. Az erőd építését Akbar kezdte 1565-ben, de unokája Shah Jahan tovább bővítette. A Yamuna folyó partján félkörívben helyezkedik el, katonai jelentősége vitathatatlan. 21 méter magas fal veszi körül, ezt egy 12 méter széles vizesárok, majd egy újabb 21 méter magas fal követi. A hasadékokkal és lőrésekkel tűzdelt kettős falat szemlélve nem is gondolnánk, hogy az belül milyen mesés palotákat rejt.

Az Amar Singh Kapun belépve a Moti Masjid-ot pillanthatjuk meg. A „Gyöngy-mecset”-et Shah Jahan építtette fehér márványból. Az erőd leghatásosabb része a „Nyilvános Kihallgatások Csarnoka”, ez egy 1,2 méter magas emelvényen áll, a csúcsos mogul íveit hosszú oszlopok tartják. A „Magánkihallgatások Csarnoká”-ban fogadta a császár a külföldi nagyköveteket és országa előkelőségeit. Az épület előtti trónteraszon láthatjuk a fekete és a fehér trónt.
A Musamman Burj toronyban hunyt el 1666-ban Shah Jahan, miután a fia, Aurangzeb 7 évig fogságban tartotta. Utolsó pillantását a Taj Mahalra vetette.
A legnagyobb magánlakosztály,  Jehangir Palotája ékes példája a hindu és mogul építészet ötvözésének. A Khaas Mahal, a Magánpalota 1637-ben épült: három pavilonból és egy szökőkútból áll. A Shis Mahal, a „Tükörpalota”, a magánlakosztály fürdője és a háremhölgyek öltözőszobája volt. A falakat és a mennyezetet apró tükrök borították, s káprázatos ragyogással törték meg a rájuk eső napsugarakat.
A Taj Mahal az örök szerelem emlékműve. Évente több ezer ember jön Európából és Amerikából, végigutazza a fél világot csak azért, hogy életében legalább egyszer láthassa a Taj Mahalt. Shah Jahan hőn szeretett felesége Mumtaz Mahal (nevének jelentése: a Palota dísze) 14 gyermeket szült, s a 14. gyerek születésekor halt meg. Halálos ágyán két dolgot kért: férje soha ne vegyen maga mellé más asszonyt, valamint építsen olyan síremléket, amely örökre emlékezetessé teszi a nevét. Felesége halálakor Shah Jahan teljesen összeomlott, de megfogadta, hogy olyan emlékművet emeltet, amely a világ addig látott minden szépségét felülmúlja. Az építkezés 22 évig tartott, 20.000 munkás dolgozott a Yamuna folyó partján épülő mauzóleumon. Shah Jahan magának is akart építtetni – fekete márványból – egy mauzóleumot a folyó túlsó partján, s ezt ezüst híd kötötte volna össze a Taj Mahallal. Ezt a tervét azonban már nem tudta megvalósítani, mert a fia, Aurangzeb fogságba vetette, s hét évig, haláláig ott tartotta.

A Taj Mahal olyan, mint egy ékszer, a hindu és a muzulmán építészet remekműve. A fehér márványból készült mauzóleumot kétszintes alapra építették, falain a korán teljes szövege olvasható. Középen hatalmas fehér kupolája lenyűgöző látvány, az alapzat 4 sarkán egy-egy 40 m magas karcsú márvány minaret áll. A Taj Mahalhoz a főkapun lehet bejutni a kerten át, amelynek közepén a sötét ciprusokkal övezett téglalap alakú medence vizében az emlékmű tükröződik vissza. A sírhoz vezető bejárat majdnem 30 méter magas, a kupola 18 méter átmérőjű és 26 méter magas. Közvetlenül a kupola alatt van Mumtaz Mahal és Shah Jahan sírja. Mumtaz Mahal sírkövén a mintákat jáspisból, karneolból, kematitból rakták ki. Olyan tökéletes mestermunka, hogy sem tapintással, sem nagyítóval nem lehet érzékelni két kő között az összeeresztést.
A Taj Mahalt minden látogató hitetlenkedve hagyja el. Kívülről szemlélve mindig más színben pompázik. Gyönyörű  a holdfényben, más a déli nap bágyasztó fényében, de talán legszebb hajnalban, amikor a nap első, sápadt sugaraiban az éjszaka sötétjéből kibontakozik.